Az általánosan elterjedt nézet szerint, olyan esetekben alkalmazható a homokszórás, amikor a fémfelületeket meg akarjuk tisztítani a rozsdától, festékmaradványoktól és egyéb szennyeződésektől. Az igazság az, hogy a legtöbb esetben emiatt fordulunk a homokfúvásos technológiához, pedig számos más területen is alkalmazható.
Az általánosan elterjedt nézet szerint, olyan esetekben
alkalmazható a homokszórás, amikor a
fémfelületeket meg akarjuk tisztítani a rozsdától, festékmaradványoktól és
egyéb szennyeződésektől. Az igazság az, hogy a legtöbb esetben emiatt fordulunk
a homokfúvásos technológiához, pedig
számos más területen is alkalmazható. Említettük, hogy a homokszórás során egy
durva felület finomabbá tehető és megfordítva is! Erre két jellemző példát is
említhetünk: az öntvények viszonylag durva felülete jelentősen finomítható homokfúvással,
illetve a manapság nagyon divatos alumínium és rozsdamenetes acél tárgyak
fényes, karcolódásra hajlomos felülete homogén, matt felületté alakítható.
A homokszórás vagy
szemcseszórás során a felület finomságát befolyásolja az alkalmazott szemcseméret,
a szóróanyag keménysége a munkadarab anyagához viszonyítva, a behatási idő
valamint a szóróanyagot kijuttató levegő nyomása is. Mindezeknek a
paramétereknek a pontos beállítása szükséges ahhoz, hogy az alkalmazási
területnek és az igényeknek megfelelő felületet alakíthassunk ki a homokszórás
segítségével.
A homokszórás
alkalmazása esetében számolni kell azzal, hogy a kezelt felület vékonyabb lesz.
Egy átlagos homokszórási munka során a kezelt felület réteg vastagsága 20-60
mikrométerrel csökken, ám ez az esetek túlnyomó többségében nem okoz gondot,
hiszen a munkadarab alapvető geometriai jellemzői csak nagyon kis mértékben
változnak.