Milyen esetekben alkalmazható a homokszórás?
 

Blog / Milyen esetekben alkalmazható a homokszórás?

  • Kezdőlap
  • Blog / Milyen esetekben alkalmazható a homokszórás?
Milyen esetekben alkalmazható a homokszórás?

Milyen esetekben alkalmazható a homokszórás?

Az általánosan elterjedt nézet szerint, olyan esetekben alkalmazható a homokszórás, amikor a fémfelületeket meg akarjuk tisztítani a rozsdától, festékmaradványoktól és egyéb szennyeződésektől. Az igazság az, hogy a legtöbb esetben emiatt fordulunk a homokfúvásos technológiához, pedig számos más területen is alkalmazható.

Az általánosan elterjedt nézet szerint, olyan esetekben alkalmazható a homokszórás, amikor a fémfelületeket meg akarjuk tisztítani a rozsdától, festékmaradványoktól és egyéb szennyeződésektől. Az igazság az, hogy a legtöbb esetben emiatt fordulunk a homokfúvásos technológiához, pedig számos más területen is alkalmazható. Említettük, hogy a homokszórás során egy durva felület finomabbá tehető és megfordítva is! Erre két jellemző példát is említhetünk: az öntvények viszonylag durva felülete jelentősen finomítható homokfúvással, illetve a manapság nagyon divatos alumínium és rozsdamenetes acél tárgyak fényes, karcolódásra hajlomos felülete homogén, matt felületté alakítható.

A homokszórás vagy szemcseszórás során a felület finomságát befolyásolja az alkalmazott szemcseméret, a szóróanyag keménysége a munkadarab anyagához viszonyítva, a behatási idő valamint a szóróanyagot kijuttató levegő nyomása is. Mindezeknek a paramétereknek a pontos beállítása szükséges ahhoz, hogy az alkalmazási területnek és az igényeknek megfelelő felületet alakíthassunk ki a homokszórás segítségével.

A homokszórás alkalmazása esetében számolni kell azzal, hogy a kezelt felület vékonyabb lesz. Egy átlagos homokszórási munka során a kezelt felület réteg vastagsága 20-60 mikrométerrel csökken, ám ez az esetek túlnyomó többségében nem okoz gondot, hiszen a munkadarab alapvető geometriai jellemzői csak nagyon kis mértékben változnak.